Jelentősen le vagyunk maradva a nyugdíjbiztosítások terén a nyugat-európai átlaghoz képest, ahol átlagosan majdnem háromszor annyian rendelkeznek ilyen célú megtakarítással, mint hazánkban. A magyar lakosság proaktivitása alacsony, kevesen keresik maguktól az életkoruknak, élethelyzetüknek megfelelő megtakarítási lehetőségeket. Kőrösi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosítók értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint elengedhetetlen, hogy szakemberek segítségével készüljenek olyan igényfelmérések, melyek kapcsán az ügyfelek felismerik, hogy milyen megtakarítási lehetőségek vannak annak érdekében, hogy a jövőbeni céljaikat valóban el tudják érni.
A Pénzcentrum és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab közös kutatásában arra kerestük választ, hogy az olvasóink hogyan készülnek a nyugdíjas időszakra, takarékoskodnak-e, milyen megtakarítási formát választanak, illetve mekkora havi összeget tesznek félre nyugdíjcélra.
A kutatásra érkezett válaszok alapján az összes megtakarításon belül átlagosan 37,1% a nyugdíjcélú megtakarítások aránya. Az összes megtakarításon belül magasabb a nyugdíjcélú megtakarítások aránya az 50 év felettiek esetében, valamint a kisebb településeken élőknél. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyének a fiatalkorban elkezdett megtakarítást gondolják ideálisnak. A válaszadók közel 40%-a gondolja úgy, hogy már 18-25 év között el kell kezdeni félre tenni a nyugdíjas évekre, és csupán 2,5% gondolja azt, hogy elegendő elkezdeni a megtakarítást 45-55 éves korban.
A válaszadók többsége konkrét cél miatt takarít meg. A megkérdezettek közel 90%-a nyugdíjcéllal indít megtakarítást, 70% pedig biztonsági okokból. A család, illetve az otthon célú megtakarításokat a válaszadók 40%-a jelölte célul.
A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező válaszadók több mint 60%-a, már több mint 7 éve takarít meg nyugdíjcéllal, ezen belül is a férfiak, valamint az idősebbek jellemzően régebb óra tesznek félre nyugdíjcéllal.
Az eredmények alapján látható, hogy a többség (48%) az önkéntes nyugdíjpénztár indítását választja a megtakarításának. Az egyéb opciók között (14%) a TBSZ, az ingatlan és a részvények a legnépszerűbb megtakarítási formák.
Az eredmények alapján átlagosan 78 949 Ft-ot szükséges félretenni nyugdíjcélú megtakarításra. A válaszadók véleménye szerint minél később indítanak megtakarítást, annál nagyobb havi összeggel szükséges számolni.
Mi jellemző most Magyarországon a megtakarítások volumenére, mennyire keressük a lehetőségeket?
A megtakarítást én magam úgy definiálnám, hogy valamilyen gyakorisággal, – javarészt havi rendszerességgel – valaki, valamekkora összeget félretesz (megtakarít), valamilyen jövőbeni cél elérésének az érdekében. Nyilván célfüggő, de ennek kapcsán a megtakarítás alapvetően közép-, de inkább hosszú távú célok kialakításának és azok megvalósításának a terméke.
A megtakarítási „helyzet” iránya napjainkban másképpen mutat, mint azt gondoltam 5-8 évvel ezelőtt. Elkezdett a lakosság egyre több információt kapni a nyugdíjak, a lakhatás vagy egyéb célok megfogalmazása kapcsán, ezek a mai napig aktuális témák, ami viszont változott, az a kiszámíthatóság, vagy éppen annak a hiánya.
Kőrösi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosítók értékesítési vezérigazgató-helyettese
Az olyan tényezők, mint a Covid, a jelenlegi háborús helyzet(ek), vagy éppen az elmúlt pár év inflációja sokkal inkább a kiszámíthatatlanságot, mintsem a biztonságot erősítették a lakosságban. A jövővel kapcsolatos célok még most is megvannak, de az az idea, ami visszahozta az emberek megtakarítási kedvét 2008-as gazdasági válság után, – érthető módon – most ismét megtorpanni látszik.
A biztosítónál is az a megélésünk, hogy 2024 ennek a bizonytalanságnak lényegében a kezdete. Bár látszik, hogy az ügyfelek számára fontos, hogy megtakaríthassanak, de az elmúlt évekhez képest azt a fajta ívet, amit 2024-re vártunk, az idei piac nem feltétlenül reprezentálja.
A hosszabb távú elkötelezettségek rövidülnek, így a megtakarításokkal kapcsolatos érdeklődések bizonytalanabb jövőképpel párosulnak.
Minden évben megnézem, hogy a nyugdíjbiztosítás és kockázati biztosítás termékekre hányan kerestek rá az interneten, tehát hány embert érdekel a hétköznapjaikban a téma valamilyen szinten. Konstans módon az látszik, hogy magukra a termékekre minimális a keresettség, így arra a tanácsadói, üzletkötői „állományra” nagy szükség van, akik, ha az ügyfelek nem érdeklődnek, akkor ők keresik az ügyféljelölteket a megtakarítások lehetőségével, hiszen a lakosság ebben magától szinte teljesen inaktív. Ami a teljes képhez még hozzátartozik, hogy sajnos ez az üzletkötői állomány is egyre inkább fogyatkozik.
Mennyi időre terveznek előre az emberek pénzügyileg, illetve milyen hosszú időre tudnak?
A biztosítási szakmából származó statisztikák alapján, pár évvel ezelőtt a 20 évre tervezett (kötött) életbiztosítások átlagos tartama 6-8 év volt. Ez nagyságrendileg 10-12 évre nőtt, amiben azt gondolom, hogy szignifikánsan szerepet vállalt a nyugdíjbiztosítás is, amely sokkal inkább a hosszú távra szerződött ügyfelek megtakarítása. Tehát ahhoz képest, hogy honnan indultunk, látható a fejlődés, de ha abból indulunk ki, hogy a tervezett tartamhoz képest a szerződések valamilyen okból kifolyólag (pl. szükség van a megtakarított pénzre) idő előtt megszűnnek, ez szerintem még mindig elég gyenge.
Amikor valaki vállalja, hogy 20 vagy 25 éven keresztül megtakarít, ahhoz párosul egy cél (amihez párosul egy tartam), például a nyugdíjkorhatár (nyugdíjtermék), vagy egy lakásvásárlás vagy, egyéb, számára fontos jövőbeni elképzelés, amihez tökéletesen lehet egy megtakarítási termék lejáratát alakítani. A tartam meghatározásánál nem egyedi eset, hogy az ügyfél elsőre rövidebb futamidővel tervezne, de az igényének a felmérése után, és a célok elérése érdekében pár évvel tovább, vagy magasabb összeggel kellene megtakarítani, ami meg már lehet, hogy olyan anyagi ráfordítást igényel, amit nem tud hosszútávon vállalni. És ha már 20 év! Ez tényleg egy hosszú elkötelezettség, de nyugodtan húzhatunk párhuzamot egy szintén hosszútávú pénzügyi termékkel, ez pedig nem más, mint a jelzálogkölcsön, ahol az átlagos futamidő, amire az ügyfelek a szerződést kötik, aktuálisan 18-19 év.
A hazai lakosság hány százaléka rendelkezik olyan típusú dedikált megtakarítási termékkel, ami kifejezetten a nyugdíjra vonatkozik?
Országosan nagyjából a magyarok 15-18%-a rendelkezik nyugdíjbiztosítással, ami viszonylag alacsony ahhoz képest, hogy a nyugat-európai országokban ez a szám nagyságrendileg 50-55%.
A magyar lakosság aktivitása nagyon alacsony, tényleg meglepően kevesen keresik maguktól az életkoruknak, élethelyzetüknek megfelelő megtakarítási lehetőségeket.
Változást szerintem akkor lehet elérni, ha eljutunk odáig, hogy saját maguknak legyen olyan igénye, hogy a legjobb megoldást megkeressék vagy segítséget kérjenek benne.
A biztosítók megtakarítási termékei havi 10-12-15 ezer Ft-tal indíthatók el, ennyi a biztosítók úgynevezett minimál díja. De számoljunk egy kicsit! Ha megtakarítunk 12 500 Ft-ot havonta, az éves szinten 150 ezer Ft, ami 10 év alatt 1,5 millió Ft, persze a pénzünk fial is valamennyit, tehát maga a megtakarításba tett pénz „teszi a dolgát”! Mire is elég ez a pénz? Jelenleg Magyarországon az átlagbér bruttó 630 ezer Ft körül mozog, vagyis a 10 év alatt hozamok nélkül összegyűjtött 1,5 millió Ft-os megtakarítás azt jelenti, hogy mindössze három hónapnyi átlagbért gyűjtöttünk össze. Ez az összeg az aktuális nyugdíj mellett olyan kis mértékű jövedelemkiegészítésnek számít, hogy ezt látván, nem biztos, hogy a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás lett ajánlva az ügyfélnek, hiszen ebből is van több.
A javarészt havi rendszerességgel befizetendő összegeket és a kiválasztott tartam alatt elérni kívánt megtakarítások összegét úgy érdemes meghatározni, hogy az ügyfél jövőbeli céljai és azok anyagi vonzata összhangban legyenek egymással. Lehet, hogy az ügyfél 15 évre tervez, de az a célösszeg, amelyet ő szeretne, ennyi idő alatt nem érhető el, csak mondjuk 20 év alatt, vagy elérhető, de egy magasabb kockázatvállalással.
Nagyon fontos, hogy azok a pénzügyi tanácsadók, akik találkoznak az ügyféllel, olyan igényfelmérést végezzenek, amely végén reális célok mentén határozzák meg a futamidőt és az elérendő összeget, s ezek ismeretében, az akkor piacon lévő legjobb terméket ajánlják az ügyfeleiknek.
Az önkéntes nyugdíjpénztári termékekben gyűjtött összegeket 2025. január és december között lakáscélra is fel lehet majd használni. Milyen irányba viheti ez a lehetőség a megtakarításokat?
A rendelkezésnek lehet visszatartó ereje a megtakarításokra, és tekintettel arra, hogy olyan terméket érint, ami hosszútávra és nyugdíjcélt érint, így ezen megtakarítások szempontjából nem feltétlenül fogja az elkötelezettséget erősíteni.
A legfontosabb vagyontárgyunk még mindig az ingatlan, így erre költeni nyilván nem egy újkeletű történet. Az elmúlt időszakban viszont horrorisztikus mértékben emelkedtek az ingatlanárak, amiket egyre nehezebb lekövetni, főleg a fiatalok számára.
Az önkéntes nyugdíjpénzárból kivett összeg kapcsán nagyon célszerű lenne, hogy olyan számításokat végezzenek a pénzügyi tanácsadók és az ügyfél, amelyek a költségeket, a veszteségeket és a jövőbeni célokat mélységében érintik.
Pl. nem biztos, hogy érdemes minden esetben előtörleszteni egy hitelt, aminek a törlesztőrészlete ezáltal pár ezer forinttal lesz kevesebb, mint ugyanezt az összeget továbbra is fialtatni akár a pénztárnál.
De nyilván van/lesz olyan élethelyzet, amikor pl. egy lakásvásárlás kapcsán, olyan kedvező ajánlat kihasználásával, olyan ingatlanhoz jut a felhasználó, ami az évek előre haladtával vélhetően komoly értéket képvisel majd, ami már befektetési oldalról sem elhanyagolható. De ehhez is mi kell? Tájékozottság vagy tájékoztatás, és az sem mindegy, hogy kitől. Talán az önkéntes pénztárakból felhasználható összegeknek az egyik legfontosabb eleme szerintem az, hogy az érintetteknek ismét lehetősége lesz (vagy először) olyan pénzügyi analitikát készíteni, vagy készíttetni, ami felhívja a figyelmet arra, hogy milyen irányba gondolkozzon a már meglévő, vagy a még meg nem lévő megtakarításaival, vagyonával kapcsolatban.
Az MBH Bank és a CIG Pannónia Csoport közti stratégiai partnerség révén Magyarország legnagyobb biztosításértékesítési hálózata jött létre. A bank fiókhálózatában jelenleg több mint 2000 tanácsadó várja országszerte az ügyfeleket a biztosítási termékek széles palettájával és teljes körű kiszolgálásával.
Mit várnak a rendelet életbe lépésétől, hogyan fog hatni az ügyfelek aktivitására?
Azon nagyon-nagyon sok fog múlni, hogy kivel fog az adott ügyfél beszélni. Egy jól képzett szakember széles spektrumát látja a megtakarítási termékek felhasználását akár a jelenben, akár a jövőre vetítve.
Ez generálja majd azokat az ügyfélbeszélgetéseket is, ahol sokkal reálisabb igényfelmérések kapcsán lehet a jövőre vonatkoztatott megtakarítási termékek jövőbeli céljának kialakítását is megvalósítani. Az érdeklődés nagyon alapszinten már elkezdődött, arra számítok, hogy ettől a rendelkezéstől a megtakarítási termékek kapcsán, érdeklődést, és élénkülést várhatunk 2025-ben.
Képek: Berecz Valter/Pénzcentrum
